Buchpresäntation in Gyula
A nyitott ajtók és Dürer
A festő halálának 480. évfordulója
Albrecht Dürer halálának 480. évfordulója alkalmából A nyitott ajtók és Dürer címmel könyvet jelentetett meg Gyula városa. A könyv további oldalain beszámoló olvasható a Gyulára letelepedett németekről, valamint a nürnbergi magyarságról is.
Perjési Klára, a város polgármestere szombati könyvbemutató sajtótájékoztatóján elmondta, hogy azért készítették el a kiadványt, mert így akarják ápolni a gyulai hagyományokat, hiszen a festőművész édesapja, az aranyművesként dolgozó idősebb Albrecht Dürer Gyuláról, közelebbről a szomszédos, ma már nem létező Ajtósról vándorolt ki Nürnbergbe.
A csaknem 200 oldalas, magyar és német nyelven, gazdagon illusztrálva kiadott könyv tartalmáról Erdész Ádám szerkesztő, a Békés Megyei Levéltár vezetője tájékoztatott. Mint mondta, a gyulai és nürnbergi polgármester köszöntőjét követően az olvasók megismerkedhetnek a két város történelmével, majd a Dürer korabeli Gyulával, illetve Nürnberggel.
A könyv további oldalain beszámoló olvasható a Gyulára letelepedett németekről, valamint a nürnbergi magyarságról. Az 1.500 példányban kiadott kötet következő részében több ma élő nürnbergi művész mutatkozik be, illetve az olvasók megismerkedhetnek több korabeli foglalatosság (állattenyésztés, aranyművesség) mai gyulai utódaival egy-egy interjú formájában.
A kötetet 32 oldalas fotógyűjtemény zárja, amely Gyula és Nürnberg jelenkori életét mutatja be.
Forrás: MTI
Albrecht Dürer évforduló Gyulán
„A nyitott ajtók és Dürer” kiadványával ünneplik a gyulaiak Albrecht Dürer halálának 480-ik évfordulóját.
Gyula város Önkormányzata, a gyulai Dürer Társaság és a nürnbergi Magyar Kultúregyesület szombaton 10 órakor a Városháza dísztermében Albrecht Dürer halálának 480 és Dr. Hermann Luppe egykori nürnbergi főpolgármester díszpolgárrá avatásának 80-ik évfordulója alkalmából díszünnepséget tart. Ez alkalommal kerül bemutatásra „ A nyitott ajtók és Dürer” c. közös kiadvány. A 208 oldalas könyv színes nyomással, két nyelven (magyar-német), fényképekkel és szövegrészekkel illusztráltan jelent meg. A kötet bemutatja Gyula és Nürnberg történelmi fejlődését, a Dürer család magyar (Albrecht Dürer édesapja Gyulán, Ajtósfalván született) és német származási gyökereit, valamint Albrecht Dürer környezetét művészi munkásságának fényében. (ERIC)
dunatv.hu
Dürer évszázadok múltán is képes összekötni nemzetkeket
Gyula és Nürnberg kapcsolatát kívánja ápolni a két város azzal a könyvvel, amelyet Gyulán mutattak be. A kötet a Dürer család magyar és német gyökerei mellett a magyarországi németek és a Németországban élő magyarok helyzetét, a korabeli mesterségek napjainkban is élő alkotóit mutatja be.
A Nyitott ajtók címet viselő könyv megjelentetésére Albert Dürer halálának 480. évfordulója kínált alkalmat. A művészt édesapja Gyulához, munkássága pedig Nürnberghez köti.
- Albert Dürer személye az, aki olyan értéket tett le az asztalra, hogy több évszázad után is képes a kultúra nyelvén összekötni nemzeteket, népeket - hangsúlyozta Perjési Klára
Gyula polgármestere.
- Albert Dürert Németországban mindenki ismeri és lehet, hogy az emberek többet fognak érdeklődni, honnan jött, hol az eredeti helye, honnan származott - mondta Habsburg György.
Szintén a kötet kiadása mellett szólt, hogy a két város kapcsolata is idén jubilál.
- Dr. Hermann Luppe 1928-ban Nürnberg polgármestere volt és akkor kapcsolatok kiépítését kezdte el Gyulával Dürer édesapjának a származásán keresztül - fejtette ki Monika Weidemann a Nürnbergi Magyar Kultúra Egyesület tagja.
A könyv kiadása 5 millió forintba került, amelynek csaknem felét szponzorok fedezték. Sikerétől függően a későbbiekben más nyelvekre is szeretnék lefordítani.
Európai utat mutat
Gyula történetében alighanem új fejezetet nyitott egy könyv. Az európai
kultúrák közötti párbeszéd évében a kötet gyulai-nürnbergi megjelentetése
telitalálat.
A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen című, magyar és német nyelven, tükörfordításban megjelent könyv címében nagy betűvel a német festőóriás neve áll. Albrecht Dürer a középkori európai kultúra kimagasló festője és grafikusa németnek született, de mivel apja a Gyulához tartozó Ajtósról indult ötvöslegényként, hogy mesterségbeli tudását elmélyítse, származását tekintve magyar is. Albrecht Dürer Nürnbergben telepedett le, itt született az ifjabb Dürer. A félmilliós német nagyvárosban élő magyarok létrehozták kulturális egyesületüket. S ezúttal ők keresték fel Gyulát Albrecht Dürer halálának 480. évfordulója alkalmából, és egy másik évforduló miatt is. Hermann Luppe nürnbergi főpolgármester 1928-ban járt Magyarországon, eljött Gyulára is, ahol Dürer emlékére táblát avatott. A főpolgármester mindkét városban utcákat nevezett el Dürerről, Nürnbergről, Gyuláról. Nürnberg és Gyula között már többször próbáltak kapcsolatot teremteni az elődök, éppen Dürer származása alapján. Nemcsak Dürer apja vándorolt fél évezrede német földre, onnan is érkeztek németek lassan háromszáz éve Gyulára, a török hódoltsággal elnéptelenedett földre. Gyulán évszázadok óta él együtt három nemzet: a magyar, a német, a román. A könyv szombati gyulai, ünnepi bemutatóján díszvendégként jelen lévő Hans Peter Schiff, Németország nagykövete elismeréssel szólt arról, hogy Gyula és Nürnberg megtalálta egymás között az utat, amelyet a kultúra jelölt ki. A nürnbergiek szerint nagy festőjük származásáról keveset tudnak az ottaniak. A két városban most azt remélik, a könyv további ajtókat nyit Gyula és Nürnberg között, illetve Gyulára a világ minden részéből. A könyv történelmi fejezet lesz a két város között, és nem felejthető lábjegyzet - mondta a városházi bemutatón dr. Erdész Ádám levéltár-igazgató, a kiadvány szerkesztője. A díszbemutató a kötet szerzőinek, szereplőinek jelenlétében zajlott. A könyvben dr. Perjési Klára gyulai és dr. Ulrich Maly nürnbergi főpolgármester előszava alapozza meg a történeti fejezeteket, bemutatja a két város jelenét. Riportok olvashatók Niedzielsky Katalin tollából Dürer nyomdokain alkotó mai nürnbergi művészekről, Monika Wiedemann pedig a Dürer család egykori, itteni megélhetése nyomán gyulai gazdálkodóról, aranyművesről és képzőművészről ír. A kiadó gyulai önkormányzat szándéka az is, hogy a város hírét elvigye a könyv Európa, a világ országaiba. Dr. Perjési Klára polgármester a könyv jövőjéről elmondta, hogy a magyar-német tükörfordítás után gondolkodnak angol és francia nyelvű kiadáson is. A bemutatón a Külügyminisztérium képviseletében jelen lévő Korsós Tamás a tárca anyagi támogatásán túl Magyarország külképviseleteinek segítségét is ígérte abban, hogy a Dürer nevét viselő gyulai nyomdában készült szép könyv eljusson a világ múzeumaiba. Az Unió lényege, hogy ma már a szülőföldön is teljesülhetnek a magyar álmok Hans Peter Schiff mellett az ünnepi könyvbemutató díszvendége volt Ireny Comaroschi, Románia magyarországi nagykövete és Habsburg György is. A Magyar Vöröskereszt elnöke, a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete emlékeztetett: édesapját, Habsburg Ottót is Gyula díszpolgárai közé iktatták Hermann Luppe után több mint 70 évvel. Mint mondta, 500 évvel ezelőtt idősebb Albrecht Dürernek és utána még másoknak is el kellett menniük Magyarországról, hogy boldogulhassanak. De mára már eljött az ideje, hogy az alkotó emberek a szülőföldjükön maradhassanak. Habsburg György hangsúlyozta: elmentek ugyan hazájukból a későbbi Nobel-díjas magyar tudósok is, de az Európai Uniónak, a közös Európának éppen abban rejlik az ereje, hogy ma már mindenki itthon is valóra válthatja álmait. A két város között különös hangsúlyt kap a nyitott ajtók kifejezés.
Gyula - Dürer származása a baráti kapocs a német N
Gyula - A magyar és német nyelven most megjelent Dürer-könyv nürnbergi bemutatóján a gyulai küldöttséget barátsággal fogadták az elmúlt héten Albrecht Dürer szülővárosában.
A küldöttség vezetője, dr. Perjési Klára polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Dürer-házban a nürnbergi kulturális élet képviselőinek nagy érdeklődése kísérte a könyvbemutatót. A festőóriás, Albrecht Dürer halálának 480. évfordulóján és Hermann Luppe nürnbergi főpolgármester gyulai látogatásának, s díszpolgárrá avatásának 80. évfordulóján adta ki a gyulai önkormányzat a kötetet. Nürnbergi megkeresésre tavaly jártak Dürer szülővárosában, ahol a két város közötti kapcsolat kötetének megjelentetését kezdeményezték. A Dürer család származását bemutató történeti szálakon túl a könyv Gyula jelenének megismertetését is szolgálta, ahová remélhetőleg majd jó szívvel látogatnak el a nürnbergiek. Sz. M. Az ünnepélyes gyulai könyvbemutató szombaton lesz a városháza dísztermében.
Forrás: www.gyula.hu - BMHírlap.hu
Dürer-könyv: csodálatos szimbólum a nyitott ajtó
Bod Tamás
Ünnepélyes keretek között mutatták be szombat délelőtt Gyulán „A nyitott ajtók és Dürer" című új könyvet. A rendezvényen részt vett a budapesti német és román nagykövet, Habsburg György utazó nagykövet, a Külügyminisztérium képviselője, valamint a nürnbergi delegáció és a teljes gyulai városvezetés. Az esemény fényét térzene, filmvetítés és gyulai óvodások és iskolások műsora emelte.
„Csodálatos szimbólum a könyv címe, a nyitott ajtó. Mert bizonyság rá, hogy ötszáz évvel ezelőtt egy család felkerekedik Európa egyik városából, és letelepszik egy másikban, ahogyan ez történt a Dürer családdal. Ma újból ilyen Európában élünk, és ezt csak üdvözölni lehet" - mondta a gyulai ünnepségen Hans Péter Schiff budapesti német nagykövet.
Még az ünnepség előtt sajtótájékoztatón mutatták be a magyar és német tükörkönyv alkotói és szerkesztői a kötetet. Itt mindenki, köztük Perjési Klára gyulai polgármester is annak a reményének adott hangot, hogy ez a könyv jó hatással lesz a két város kapcsolataira, egyszersmind sikerül jobban megismerni egymást, amely az együttműködésben új utakat nyithat. Mindez Gyula számára tűnik fontosabbnak, mert a leggazdagabb német tartomány második legnagyobb városa nagyobb lehetőséget rejt a fürdővárosnak, mint fordítva.
Dürer neve világmárka
Ez óhatatlanul kiderült abból is, hogy a másfél héttel ezelőtt Nürnbergbe utazó gyulai delegációban a város elöljárói közül majdnem mindenki helyet kapott, míg a Gyulára érkező nürnbergi küldöttségben a városvezetés gyakorlatilag nem képviseltette magát. (Mindez aligha a gyulai szervezők hibája, a magyarázat a két város nagyságrendje és súlya közötti különbség. Nürnberg lakossága félmilliós, így közel húszszorosa Gyuláénak. A gazdasági potenciált össze sem merjük hasonlítani.)
A Hír6.hu kérdésére Mónika Wiedemann, a könyv egyik szerzője és német koordinátora a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a nürnbergi elitértelmiségen kívül nem sokan tudják, hogy a nagy dél-német város legnagyobb szülötte honnan származik. De reményének adott hangot, hogy a most megjelent reprezentatív könyv változtathat ezen.
Niedzielsky Katalin, a Békés Megyei Hírlap munkatársa, a kötet egyik szerzője felvetésünkkel kapcsolatban megjegyezte: Dürer neve világmárka, amit a nürnbergiek nagy becsben tartanak, ám ennek ellenére magyarokra bízták ennek a könyvnek az elkészítését.
Mónika Wiedemann a könyv nürnbergi bemutatójáról szólva kedvező sajtóvisszhangról számolt be. Elmondta, hogy az utóbbi hetekben világhírnevet szerzett, a nürnbergi állatkertben született kis jegesmedvéről, Flockéről szóló cikkek mellett jelent meg a Dürer-könyvről szóló híradás a nagyváros lapjaiban. Azaz a legjobb helyeken.
Filmhíradó 1928-ból
A sajtótájékoztatót követő ünnepségen Mónika Wiedemann hangsúlyozta: nagy siker, hogy a könyv szerzőjének sikerült megnyerni Matthias Mendét, az egyik leghíresebb Dürer-kutatót, valamint Peter Fleischmannt, az Augsburgi Állami Levéltár vezetőjét.
Ezt követően Morár Ildikó olvasta fel az egykori nürnbergi főpolgármester, Hermann Luppe visszaemlékezését 1928-as gyulai díszpolgárrá avatásról, majd igazi kuriózumként Árpási Zoltán, a Békés Megyei Hírlap egykori és a somogyi megyei napilap jelenlegi főszerkesztőjének jóvoltából az érdeklődők megnézhettek egy alig egyperces filmhíradó-részletet. Ez a nürnbergi városvezető 1928-as gyulai látogatásáról tudósított.
Majd a könyv szerkesztője, Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója mutatta be a könyvet, ismertette annak felépítését.
Az ünnepség közben előbb fúvós zenét hallhattak a résztvevők, majd az Implom József Általános Iskola német tagozatos tanulói, végül pedig a Németvárosi Óvoda csöppségei kápráztatták el a vendégeket.
A tehetségeknek ma már nem kell messzire menni
Majd hat filmetűdöt vetíttek le. A könyvben szereplő három nürnbergi és gyulai művész- és mesterembert - Sofia Franklt, Michael Lasselt, Simona Fenyvest, valamint Steigervald Józsefet, Bálányi Mónikát és Oroján Istvánt - hozták közelebb az érdeklődőkhöz.
Az ünnepség végén Hans Peter Schiff budapesti német nagykövet az egyesülő új Európa új lehetőségeiről beszélt, míg Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke, utazónagykövet édesapja, Habsburg Ottó üdvözletét tolmácsolta. S meghatottan beszélt arról, hogy Hermann Luppe után évtizedekkel, édesapja Gyula díszpolgára lett.
Majd Habsburg György szólt arról, hogy reményei szerint a kiszélesedő és új lehetőséget nyitó Európai Unióban a helyben felnőtt tehetségeknek nem kell messzire elmenniük, hogy álmaikat Dürerhez és sok magyar Nobel-díjashoz hasonlóan másutt valósítsák meg.
Legvégül Korsós Tamás a Külügyminisztérium képviseletében jelentette be, hogy anyagilag és külképviseleteik révén logisztikailag is támogatják a most megjelent Dürer-könyvet.
Flocke mellett
Erdész Ádám
A legutóbbi írásomban – 942 kép – emlegetett gyulai és nürnbergi képek, hála istennek, összeállottak könyvvé. Barabás Ferenc tipográfus a magyar és német szövegeket, a metszeteket, a régi és új fotókat mutatós kötetté formálta. A nyitott ajtók és DÜRER und die offenen Türen – olvashatjuk a borítón, három sorba tördelve, a jól ismert Dürer-címer fölött.
Hogy az olvasmányosabb formában megírt történeti és művelődéstörténeti tanulmányokat, mai beszélgetéseket és sok-sok képet tartalmazó, alapvetően városmarketinget szolgáló könyvet hogy fogadják, s teljesíti-e a hozzá fűzött reményeket, majd elválik. Az a folyamat, amelybe a könyv illeszkedik, mindenesetre érdekes, mert elég pontosan tükrözi, mikor milyen messze voltunk attól a világtól, ahol „napsugaras nyugat dalolt a dalban”. A történet eleje a legismertebb: egy 1427-ben, a Gyula melletti Ajtóson született s az ötvösmesterséget kitanult legény 17 éves korában elindult Németország felé, hogy megtanulja mindazt, amit az ország legjelentősebb mezővárosai közé tartozó Gyulán nem ismerhetett meg. Nem a nagy ismeretlennek vágott neki, az induláskor alighanem pontosan tudta, hova fog megérkezni. Földijei, marhákat terelve, sokszor megtették a Dél-Németország felé vezető utat. Ha végigsétálunk a Nürnberget kettészelő Pegnitz partján, az egykori vágóhíd bejáratánál szembetalálkozunk egy szürkemarha szobrával. A centrális helyen pompázó „hungaricum” szimbolikusan jelzi, hogy ekkor már az Alföld is a nyugat-európai gazdasági integrációs keret része volt. Az idősebb Albrecht Dürer által megtett utat végigjárta egyik unokaöccse is, és bizonyára mások is, csak róluk jóval kevesebbet tudunk. A szoros kapcsolatra az is utal, milyen gyorsan elértek Gyulára és környékére a protestantizmus tanításai.
A Nürnbergbe vándorolt gyulai ötvös története nagyhírű fia születésének 400. évfordulóján, 1871-ben került ismét elő. A korabeli szemléletnek megfelelően a még nagyobbrészt ismeretlen adatokat feltáró német és magyar történészek idősebb Albrecht Dürer nemzetiségén kezdtek vitatkozni. A maga korában történészként is nagy tiszteletnek örvendő csabai lelkész, Haan Lajos 1878-ban adta ki „Dürer Albert családi nevéről és családjának származási helyéről” című munkáját. Ettől kezdve a város művelt közönsége számon tartotta a Dürer kapcsolatot Gyula és Nürnberg között.
Egy újabb kerek évforduló vitte a szélesebb nyilvánosság elé az idősebb Albrecht Dürer személye köré rendeződött művelődéstörténeti ismereteket. A festő halálának 400. évfordulóján, 1928-ban nemcsak Németországban, nálunk is nagy megemlékező ünnepségek zajlottak. A németországi és magyarországi évfordulós rendezvények összekapcsolódtak; nálunk Budapest mellett Gyula volt a központi helyszín. Már a sok színtéren zajló ünnepi rituálé is azt sejteti, hogy nem egyszerű évfordulós megemlékezésről volt szó. Nürnberg főpolgármestere Gyula díszpolgára lett – ez akkor még ritkább esemény volt –, a városháza mellett a templom, a megyeháza, a vár és a számba jöhető emlékhelyek is ünnepi színtérré váltak. Utcát neveztek el Nürnbergről és a Dürer család tagjairól. Az újságok mellett képek és a korabeli filmhíradó is megőrizte a nagyszabású rendezvény néhány mozzanatát. A beszédeket olvasva ma már meglepetést kelt az, hogy a kor politikusai milyen minden mást felülmúló legitimációs erőt tulajdonítottak a magas kultúrának. Az események mögé pillantva kiderül, hogy a Dürer-évforduló a két első világháborúban vesztes ország diplomáciai párbeszédének egyik fontos színtere volt. Az „emlékezet helyei” mindenesetre megszülettek. A későbbi évtizedek alatt kisebb kultusz is kialakult a városban: az utcanevek mellett szobor emlékeztet Dürerre, nevét iskola, kiállítóterem és egy a szép könyvek piacán ismert nyomda viseli. Mi sem természetesebb, hogy a rendszerváltozás után Gyula polgármestere a nyugati kapcsolatok építésekor elsőnek vette elő a Dürer-hagyományokat. A kezdeményezést Nürnbergben jóindulattal fogadták, éppen úgy, mint most, amikor a kétnyelvű könyv ötlete felmerült. A kötetet a Dürer Házban a házat működtető alapítvány szervezésében külön a sajtónak és külön – az örömünkre igen népes – közönségnek a múlt héten mutattuk be. Egy hétre rá a nürnbergieket üdvözölhettük Gyulán, már-már az 1928-ast idéző rendezvény keretében. A kinti könyvbemutató után az egyik helyi lap, a Nürnberger Zeitung úgy kezdte az eseményről szóló tudósítását, hogy ha egy kicsit másként alakul a történelem sora, Albrecht Dürer nem Nürnberg legnagyobb fia, hanem a pusztában egy ismeretlen magyar állattenyésztő lehetett volna. Ízlelgettük a tartalmában pontos mondatot, ám azt láttuk, a helyiek elismerően bólintanak. Az elismerés annak szólt, hogy a képes tudósítás a Flocke nevű apró jegesmedvéről szóló cikk mellé tördelve jelent meg. Pillanatnyilag az ő népszerűségével senki nem versenyezhet Nürnbergben. Az elbűvölő bocs a nyilvánosság előtt kétségkívül megemelte könyvünket – s ha már Flocke-ig eljutottunk, tán az sem látszik elérhetetlen célnak, hogy egyszer a különleges tehetségű gyulai emléke akkor sem süllyed az emlékezet kútjának elérhetetlen mélységébe, ha helyben marad.
Reprezentatív Dürer-könyv: premier közti bemutató
A nürnbergi bemutató után és az ünnepélyes gyulai premier előtt kedd délben egy, a városházán tartott sajtótájékoztatón mutatták be a városvezetők és a könyv alkotói a Nyitott ajtók és Dürer című új, hiánypótló és reprezentatív kötetet.
Alig egy évvel ezelőtt, ifjabb Dürer Albert halálának 480. évfordulója kapcsán fogalmazódott meg a gondolat, hogy egy könyv szülessen Gyula és a félmilliós bajor nagyváros közreműködésével, amely méltó emléket állít a világhírű alkotónak és a két város kapcsolatának. De éppen most van annak a nyolcvanéves évfordulója, hogy 1928-ban Nürnberg polgármester, Hermann Luppe Gyula város díszpolgára lett.
Perjési Klára polgármester a gyulai sajtótájékoztatón elmondta, hogy a reprezentatív könyv kiadása 4,5 millió forintba került úgy, hogy a helyi Dürer Nyomda nagyon méltányos előállítási árat szabott meg. A költségek csaknem felét a magánmecenatúra finanszírozta, míg 2,5 millió forintot úgy előlegezett meg a gyulai önkormányzat, hogy az eladásból befolyó pénz a várost illeti meg. Így még arra is esély mutatkozik, hogy az esetleges többletbevételből egy angol nyelvű változatot is kiadjanak.
A könyv nürnbergi bemutatója a napokban volt, amelyen húsztagú gyulai küldöttség vett részt. A delegációban a város vezetőin és két képviselőn kívül helyet kaptak a könyv alkotói, így Erdész Ádám szerkesztő, a könyv tervezője, Barabás Ferenc, valamint a nyomdászok és a kötetben szereplő három gyulai mester és Pocsay Gábor volt polgármester, aki 1991-ben kezdte újraépíteni a nürnbergi kapcsolatot.
A Dürer-könyvet ünnepélyes keretek között szombaton Gyulán mutatják be, s a rendezvényen részt vesznek a nürnbergi vendégek is. A könyvben a két polgármester köszöntője mellett történelmi szemszögből bemutatkozik mindkét város is. (Tükörkönyvről van szó, amelyben a sok szép képpel és illusztrációval együtt egymás melletti találni a magyar és a német szöveget.)
A kötetben emellett tanulmányt olvasni Gyuláról és Dürerről, a németek gyulai és a magyarok nürnbergi jelenlétéről, de annak kapcsán, hogy Dürer családhoz arany- és rézmetszés mellett a festészet és az állattenyésztés is hozzátartozott, így a Dürer-család mai kései követőit is közelebb hozza a könyv Steigervald József, Bálányi Mónika és Oroján István személyében. A kötetet gyulai és nürnbergi fotóalbum teszi teljessé.
Mint a Hír6.hu megtudta, Nürnbergben a híres Dürer-házban mutatták be a könyvet, és a gyulai küldöttség a bajor nagyváros temetőjében megkoszorúzta ifj. Dürer Albert sírját. A díszsírhelyen nyugvó Dürer mellett nem kisebb alkotó, mint Hieronymus Bosch fekszik.
A helyi lap, a Nürnberger Zeitung beszámolója szerint, „ha egy kicsit másként alakul a történelem, és az ifjabb Dürer nem vándorol ki a jó félezerrel évvel ezelőtt a Gyula melletti Ajtósfalváról Nürnbergbe, akkor valószínűleg nem Dürer lenne a bajor város leghíresebb embere, hanem a magyar pusztában névtelen ember maradt volna". A számunkra nem túl hízelgő történelmi okfejtéssel nem volna könnyű vitába szállni.
A kötet egyik tanulmányában Dusnoki-Draskovich József találóan „Magyarország legismertebb kulturális exportjának" nevezi Dürert a középkor végén, az újkor elején.
Perjési Klára polgármester kifejtette: Gyula városa a Dürer-kapcsolatot a Nürnberggel való együttműködés megerősítésére és városmarketingre is fel kívánja használni.
B. T. T.
2008-04-08